Isonzo 110 tanulmányi kirándulás – tábori lelkészi kíséréssel (II.)
A nap folyamán elsőként a Monte San Michele 124-es magaslatát, s az ott felállított emlékgúlát keresték fel a résztvevők. E helyen nagyon súlyos harcok zajlottak, különösen a 4. isonzói csata idején (1915. november 10-től). Hírnevét főleg a heves, elhúzódó összecsapásoknak és az 1916. június 29-én itt végrehajtott isonzói gáztámadásnak köszönhette. A tanulmányi napon - minden megállónál - Dr. Stencinger Norbert tartott előadást az eseményekről. A 124-es magaslatnál levő emlékhelynél Sajtos Szilárd alezredes, kiemelt vezető református tábori lelkész az efézusi levél 6. rész 10-17. veresei – Isten fegyverzetének felöltése – alapján hirdette Isten igéjét, majd Tamási Áron: Szép Domokos Anna c. novelláját olvasta fel, annak megrázó sorait: "Halljad, Isten, halljad utolsó szavamot, s utolsó szavamban minden fájdalmamot. Halljad füleiddel szívemnek sírását, szerelmes véremnek háborgó zúgását. Verd meg örök haláloddal, akik háborút indítnak, verd meg pokol kínjaival, akik népeket zúdítnak. Verd meg az eszüket, akik a háborút földre kitalálták, verd meg a szívüket, kik a szeretőket egymástól megfosztják!". A koszorúzás és mécses gyújtás után a jelenlévők közösen énekelték el a Székely Himnuszt.
Ezt követően a San Michele magaslat tetején levő múzeum interaktív kiállítását tekintették meg, VR bemutatóval, és hadszíntérbejárással egybekötve.
A San Michele legmagasabb pontján levő emlékműnél és keresztnél is megálltak, ahol emléktábla hirdeti: "Su queste cime italiani e ungheresi combattendo da prodi si affratellarono nella morte - ezeken a csúcsokon olaszok és magyarok bátran harcoltak, és a halálban testvérekké váltak." A tábori lelkész a 90. zsoltár szavaival emlékezett, „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre.”
Innen tovább utazva, San Martino del Carso faluban érkeztek meg a következő gúlához. A san martino del carso-i csata nem egyetlen, konkrét ütközetet takar, hanem az 1915. június 23. és 1916. augusztus 17. között összesen hat nagyobb összecsapást, melyben összefeszült az osztrák–magyar és az olasz haderő. A védekező osztrák–magyar csapatok gerincét a magyarországi kiegészítésű gyalogezredek adták. A köves, kopár környezetben, embertelen körülmények között több mint egy éven keresztül vívott harcokban mindkét oldalon több tízezer katona vesztette életét. A tábori lelkész a koszorúzás előtt itt a 8. zsoltárt olvasta fel: „micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?”
A tanulmányi úton levők megtekintették a faluban található háborús múzeumot, és egy magánkiállítást is Marino Visitin úr kertjében, aki saját maga ásta ki és tisztította meg az egykori harcárkokat és kavernákat. Marino Visitin és felesége Evelyn Ann Todd 2020-ban ösztöndíjat alapítottak a 2018-ban, 43 éves korában elhunyt történész és munkavédelmi szakember fiuk, Roberto Visintin emlékére. A magyar egyetemisták részére évente adományozott díj odaítéléséről az alapítók kérésére magyarországi kuratórium dönt.
Az utolsó állomása a látogatásnak a Nova Vas községben felállított emlékgúla megkoszorúzása volt. 
Maga Kratochvil Károly írja a Magyar gyalogság c. kötetében: „Vándor! Ha egyszer végigjárod azokat a véráztatta nekünk oly szent helyeket, akkor a Monte San Gabriele déli lejtőjén, a Monte San Michele északi lejtőjén, a 124 mp-on, San Martino del Carson és Nova Vasnál egyszerű cementtel összeragasztott, karsztkövekből épített két és félméteres gúlákat találsz, mindegyiken e felírással: A m. kir. nagyváradi 4. honvéd gyalogezred hősi halottainak és dicsőséges harcainak emlékére. Állj meg egy pillanatra, vedd le a kalapodat s mondj egy rövid imát azokért, akik mindhalálig harcoltak Istenért, Királyért, Hazáért!” E helyen – már este, sötétben – a koszorúzást s mécsesek elhelyezését követően a résztvevők közösen mondták el az Úr Jézus Krisztustól tanult imádságot, a Mi Atyánk-ot.