Tábori lelkész a szatmári egyházmegye csendeshetén

Az évről-évre megrendezett alkalomnak régi hagyománya van az egyházmegye életében, az idei csendeshétre mintegy 110 résztvevő érkezett. Közöttük adott elő Sajtos Szilárd alezredes. Az idei program középpontjában – kapcsolódva a Magyarországi Református Egyház tematikus évéhez – az imádság állt. A tábori lelkipásztor előadásában az imádság bibliai és teológiai alapjai mellett annak személyes, családi és gyülekezeti vonatkozásairól is szólt, rámutatva arra, hogy az imádság nem pusztán az egyéni kegyesség gyakorlata, hanem a keresztyén közösség életének egyik meghatározó formája.


A Tábori Lelkészi Szolgálat számára különösen fontos az egyházi és civil közösségekkel való folyamatos kapcsolattartás, a gyülekezetek tagjai ugyanis azok a szülők, nagyszülők, házastársak és családtagok, akiknek fiai és leányai a Magyar Honvédség katonáiként teljesítenek szolgálatot. A katonai közösség és a társadalom ezért nem két egymástól elkülönülő világ, hanem számtalan személyes és családi kapcsolaton keresztül szorosan összetartozik.


A tábori lelkész ugyanakkor nem csupán a katonai szervezetben szolgáló szakember: egyházának felszentelt, önálló lelkipásztora és teológusa, aki szolgálatát sajátos katonai környezetben végzi. Éppen ezért természetes része szolgálatának az anyaegyházzal, az egyházmegyékkel és a gyülekezetekkel fenntartott élő kapcsolat.
Sajtos Szilárd nem először szolgált előadóként a szatmári református közösségben: az elmúlt évek során több alkalommal vett részt az egyházmegye rendezvényein. A berekfürdői találkozás így egy már hosszabb ideje fennálló kapcsolat újabb állomása volt.